Gyakran ismételt kérdések

Az önismeret fejlesztést és/vagy kudarcfeltárást célzó segítő beszélgetésekre személyesen, illetve online formában kerülhet sor.

Ha személyesen szeretnél felkeresni, Kecskemét belvárosához közeli irodámban tudunk beszélgetni, időpontot telefonon 30/7433-089-es számon, vagy az adamikzsanett@gmail.com e-mail címen kérhetsz.

Online konzultációra szintén a fenti elérhetőségeken történő időpont egyeztetéssel kerülhet sor.

A segítő beszélgetések időtartama személyesen és online is 60 perc.
Az első interjú mind online, mind személyesen ingyenes.

Az első interjún az alábbi témák mentén beszélgetünk:    

Probléma/ok /fejlesztendő terület ami miatt felkerestél

Elvárásaid, igényeid a segítő folyamattal kapcsolatban

Korábbi tapasztalataid segítő kapcsolatban (ha volt)

Számodra megfelelő segítői forma kiválasztása

A folyamat céljának kitűzése

Fontos! Ha azt tapasztalom, hogy a problémád jellege kívül esik az én    kompetencia határaimon jelezni fogom, és elirányítalak megfelelő szakemberhez.
Módszeremről és szakmai alapvetéseimről itt tudsz bővebben olvasni.

Több kritikák kaptam és kapok szakmai berkekben arról, hogy miért ingyenes az első alkalom. A legegyszerűbb válaszom erre az, hogy azért, mert az első interjú mind a segítségkérő, mind pedig a segítő, azaz én biztonságomat szolgálja.

A segítő kapcsolat egy olyan bizalmi kapcsolat, ami nem lehetséges bármikor és bárkik között, nagy közhelynek számít a szakmában, de az összes segítő szakember legyen coach, pszichológus vagy szociális szakember, a személyiségével dolgozik.

Ha a segítő személye, módszere, világlátása már első alkalommal érthetetlen, esetleg ellenszenves a segítségkérőnek, nem valószínű, hogy érdemi segítő kapcsolat tud kialakulni.

A segítő részéről az első interjú annak a terepe, hogy lemérje az Ő szaktudása megfelelő-e a segítségkérőnek, vagy valamilyen más típusú szolgáltatásra, szakemberre van szüksége.

Mindkét szempont azt a célt szolgálja, hogy egyrészt a segítségkérő releváns segítséghez jusson, másrészt a segítő kompetenciahatárain belül érdemi szolgáltatást tudjon nyújtani.

Az első interjú tehát a fenti okok miatt pénzráfordítást nem, hanem időráfordítást igényel a két féltől.

Ezt a kérdést is sokszor feltették nekem az évek során. Ahogy az emberi lélek működésére, erre a kérdésre sem lehet egzakt választ adni. Mindkét formának megvannak a maga mélységei, és magasságai.

Az egyéni beszélgetés során egy koncentrált, csak rád irányuló figyelmet kapsz, ugyanakkor a visszajelzések egy irányból jöhetnek működésedre.

A csoportban nemcsak a te történeted van jelen, nem kizárólag te vagy fókuszban, viszont több irányból és többféle impulzus ér, amiből rengeteget lehet meríteni önismereti szempontból. A csoportban óhatatlanul mindenki úgy működik, ahogy a való életben is szokott, ezért a visszajelzések kifejezetten segítenek rálátni arra, hogy „hogyan is vagyok másokkal”.

Magáról a csoportfoglalkozások módszertanáról bővebben ebben a menüpontban olvashatsz.

Workshop:

A workshop egy alkalommal megrendezett interaktív feladatokkal tűzdelt előadás. Én szeretem elég aktívra tervezni a workshop alkalmaimat is, hiszen a saját élmény mindig jobban megmarad, mint a ppt-s képkocka.

A workshopjaim központi eleme természetesen a kudarc, de a témán belül specializálódnak különböző életterületeken jelentkező kudarcokra, nehézségekre. Így külön workshop van pl. karrier területén jelentkező kudarcokra, anyaság területén jelentkező kudarcokra stb.
A workshop röviden összefoglalva egyfajta „ízelítője” a kudarc és segítő módszerem témájának.

Tréning:

A tréning több alkalmas egymásra épülő önismereti csoportfoglalkozás, ahol célzottan foglalkozunk a csoporttagok által hozott témával egyéni és csoportszinten is. A tréningjeimen kötött csoportfeladatokkal, és szabad interakciós beszélgetésekkel jutunk közelebb a csoporttagok által kitűzött célhoz.

A tréningek óraszámai változóak, de általánosan 5-10 és 20 órás tréningeket lehet igénybe venni.
Magáról a csoportfoglalkozások módszertanáról bővebben ebben a menüpontban olvashatsz.

A humanisztikus pszichológia alapjai a segítő beszélgetéseimben A humanisztikus pszichológia az 1950-es években létrejött jelentős pszichológiai irányzat, fő képviselője Carl Rogers amerikai pszichológus volt. Az irányzat jellemzői: Az érdeklődés középpontjában az élményeket átélő személy áll. Az adott személy saját élményeiből, világlátásából, észleléseiből indulunk ki. Nem képviselünk egy nagy IGAZSÁGOT, vagy mondunk értékítéletet. A beszélgetések elsődleges témái az emberi választás, a kreativitás és az önmegvalósítás, megélések, és tapasztalatok. A személy méltósága a legfőbb érték.

A pszichológia célja az emberek megértése, nem pedig viselkedésük előrejelzése vagy kontrollálása/ellenőrzése. Segítő beszélgetéseim során elsősorban a Carl Rogers által kidolgozott kliensközpontú terápiájának (kompetenciámba tartozó) elemeit használom. A kliensközpontú terápiában a probléma felvetése a kliens felelőssége. A terápiás kapcsolat személyes, bizalmas, a kliens szabadon beszélhet intim problémáiról. A segítő türelmesen és figyelmesen hallgat, hozzáállásában elfogadás és empátia tükröződik.

A cél az, hogy a segítő pontosítsa a kliens által kifejezett érzelmeket, s nem az, hogy megítélje, vagy kiegészítse azokat.

A kliensközpontú terápia segít pozitív irányba elmozdítani a kliens énképét, pontosítja azt, valamint segít belátnia a problémát és a kliens belső tartalékait mozgósítja, aktivizálja.

(Módszeremről részletesen itt olvashatsz.)

Minden ember egy magában álló sziget, a szó valódi értelmében, és csak akkor emelhet hidakat más szigetek felé, ha akar és tud is mindenekelőtt önmaga lenni. Carl Rogers

2019-ben végeztem el az OH kártya instruktort, majd fél évvel később a ráépülő OH és a belső gyermek képzést is.

Az OH – kártyákat eredetileg egy festőművész, Ely Raman találta ki azzal a céllal, hogy az emberekhez közelebb hozza a művészetet.

Az OH – módszerének alapgondolata, hogy minden ember önmagát ismeri a legjobban, önmagát tudja meggyógyítani, önmagában tudja megtalálni problémáira a megoldást. A kártyák segítséget adnak, hogy az érzelmek megfogalmazásával, monitorozásával, és a szabad asszociációval képet kaphassunk saját tudattalanunk működéséről, alapérzelmeinkről.

Az OH – kártya nem más, mint egy fantasztikus utazás a tudattalanba, önmagunk megismeréséért.

Egy éve használom a kártyákat, mint OH kártya instruktor egyéni és csoportos konzultációk keretében. Minden alkalommal meglep, hogy a kártyák milyen könnyen és egyszerűen segítik a belső megértést, érzéseink megfogalmazását olyan mértékben is, ahol a kognitív módszerek egyáltalán nem működnek.

Segítségemmel választ kaphatsz elakadásaid, vívódásaid önmagadban található belső magjára.

Forrás: www.oh-kartya.hu

A Johari ablakot 1955-ben alkotta meg Joseph Luft és Harry Ingham pszichológus. Az elnevezés kettejük keresztnevének ötvözete.

Az alábbi ábrán megfigyelhető, hogy a Johari ablak személyiségünket négy részre osztja.

Aréna

Ez az a terület, amit tudunk magunkról és másoknak is közvetíteni tudjuk.

Zárt terület

Ez az a terület, amely azokat a tulajdonságokat, készségeket tartalmazza, amelyeket mi tudunk magunkról, másoknak viszont nem közvetítjük.

Vak terület

A legizgalmasabb terület. Ezen a területen azok a tulajdonságaink vannak, amelyet mások tudnak rólunk, de mi nem tudjuk magunkról, csak ha szembesítenek vele minket. Csoportmunkában ennek a területnek a fejlesztésén dolgozunk leginkább.

Sötét terület

Ez az a terület amit mi sem ismerünk, és mások sem ismernek. Freud vélhetően ezt a területet nevezte tudatalattinak. Kizárólag  speciális esetben kerül felszínre, például hirtelen pánikhelyzetben, vagy nagyon mély meditatív állapotban. Ezt a területet nem lehet tudatosan befolyásolni vagy megváltoztatni.

A területek közötti határok egymással összefüggenek. A sötét terület kivételével a többi terület nagyságát befolyásolja az:

         Az adott személyiség

         önismeretének mélysége

          az adott szituáció

    az ,én” és a ,,mások” közötti kapcsolat jellege.

A Johari ablak a mai napig népszerű, és gyakran használt modell, mind az egyéni beszélgetéseken, mind csoportfoglalkozásokon.